Bauen für die Weltgemeinschaft
Die CIAM und das UNESCO-Gebäude in Paris
Sorozatcím: Reflexe der immateriellen und materiellen Kultur; 2;
-
5% KEDVEZMÉNY?
- A kedvezmény csak az 'Értesítés a kedvenc témákról' hírlevelünk címzettjeinek rendeléseire érvényes.
- Kiadói listaár EUR 69.95
-
29 672 Ft (28 259 Ft + 5% áfa)
Az ár azért becsült, mert a rendelés pillanatában nem lehet pontosan tudni, hogy a beérkezéskor milyen lesz a forint árfolyama az adott termék eredeti devizájához képest. Ha a forint romlana, kissé többet, ha javulna, kissé kevesebbet kell majd fizetnie.
- Kedvezmény(ek) 5% (cc. 1 484 Ft off)
- Discounted price 28 188 Ft (26 846 Ft + 5% áfa)
29 672 Ft
Beszerezhetőség
Bizonytalan a beszerezhetőség. Érdemes még egyszer keresni szerzővel és címmel. Ha nem talál másik, kapható kiadást, forduljon ügyfélszolgálatunkhoz!
Why don't you give exact delivery time?
A beszerzés időigényét az eddigi tapasztalatokra alapozva adjuk meg. Azért becsült, mert a terméket külföldről hozzuk be, így a kiadó kiszolgálásának pillanatnyi gyorsaságától is függ. A megadottnál gyorsabb és lassabb szállítás is elképzelhető, de mindent megteszünk, hogy Ön a lehető leghamarabb jusson hozzá a termékhez.
A termék adatai:
- Kiadás sorszáma 1
- Kiadó De Gruyter
- Megjelenés dátuma 2016. szeptember 26.
- Kötetek száma Print metadata
- ISBN 9783110403473
- Kötéstípus Keménykötés
- Terjedelem418 oldal
- Méret 170x240 mm
- Súly 1174 g
- Nyelv német
- Illusztrációk 26 Illustrations, color; 91 Illustrations, black & white 0
Kategóriák
Hosszú leírás:
Mit einem spektakulären Bauprojekt wollte die UNESCO in den 1950er Jahren der Idee internationaler Völkerverständigung durch Kultur Ausdruck verleihen. Für dessen Realisierung wandte sie sich an die führenden Vertreter moderner Architektur, die CIAM, vertreten durch Walter Gropius, Le Corbusier, Marcel Breuer u. a. Die Publikation legt durch eine detaillierte Quellenrecherche die Netzwerkstrukturen beider Organisationen offen. Sie zeigt auf, wie die UNESCO einen internationalen Kulturkanon auf der Basis moderner kunsttheoretischer Ideen und Konzepte der Vorkriegszeit zu etablieren versuchte. Dabei arbeitet sie nicht zuletzt das Interesse der CIAM an dem prestigeträchtigen Bauprojekt heraus: eine für alle Welt sichtbare Ablösung des historischen Akademismus durch die moderne Architektur.
"[...] Katrin Schwarz' Arbeit [stellt] als kulturhistorische Untersuchung zu den CIAM sowie zur Planungs- und Baugeschichte des UNESCO-Hauptquartiers einen höchst willkommenen Beitrag zur Architektur- und Institutionengeschichte der Moderne dar[stellt], mit dem eine eklatante Lücke in der Forschungslandschaft geschlossen worden ist."
Joachim Nicolas Trezib in:
