Die metalinguistische Debatte von Jäger, Bierwisch, Grewendorf: Sprache zwischen Struktur und Funktion
Sorozatcím: Akademische Schriftenreihe Bd. V65523; V65523;
- Kiadói listaár EUR 17.95
-
7 614 Ft (7 251 Ft + 5% áfa)
Az ár azért becsült, mert a rendelés pillanatában nem lehet pontosan tudni, hogy a beérkezéskor milyen lesz a forint árfolyama az adott termék eredeti devizájához képest. Ha a forint romlana, kissé többet, ha javulna, kissé kevesebbet kell majd fizetnie.
7 614 Ft
Beszerezhetőség
Bizonytalan a beszerezhetőség. Érdemes még egyszer keresni szerzővel és címmel. Ha nem talál másik, kapható kiadást, forduljon ügyfélszolgálatunkhoz!
Why don't you give exact delivery time?
A beszerzés időigényét az eddigi tapasztalatokra alapozva adjuk meg. Azért becsült, mert a terméket külföldről hozzuk be, így a kiadó kiszolgálásának pillanatnyi gyorsaságától is függ. A megadottnál gyorsabb és lassabb szállítás is elképzelhető, de mindent megteszünk, hogy Ön a lehető leghamarabb jusson hozzá a termékhez.
A termék adatai:
- Kiadás sorszáma 2. Aufl.
- Kiadó GRIN Verlag
- Megjelenés dátuma 2007. január 1.
- Kötetek száma Booklet
- ISBN 9783638767750
- Kötéstípus Puhakötés
- Terjedelem24 oldal
- Méret 2x148x2 mm
- Súly 51 g
- Nyelv német 0
Kategóriák
Hosszú leírás:
Studienarbeit aus dem Jahr 2004 im Fachbereich Germanistik - Linguistik, Note: 5-6 (CH), Universität Zürich (Deutsches Seminar der Universität Zürich), Veranstaltung: Proseminar: Einführung in die Pragmatik, Sprache: Deutsch, Abstract: AbstractDer Text behandelt eine metalinguistische Debatte, "die [im Grunde bereits /MH] seit Beginn des 19. Jahrhunderts die Geschichte der Linguistik durchzogen hat" (Jäger 1993a: 77), die "Jäger-Bierwisch-Grewendorf-Debatte". Der Disput wird zwischen Funktionalisten und Strukturalisten (Mead vs. Chomsky) geführt. Er geht der Frage nach dem Untersuchungsgegenstand der Linguistik nach. In einem ersten Teil soll die Debatte zwischen Ludwig Jäger - er tritt auf als vehementer Verteidiger von funktionsorientierten Theorien - auf der einen sowie Manfred Bierwisch und Günther Grewendorf - zwei generativen Grammatikern - auf der anderen Seite vorgestellt werden. In einem zweiten Teil wird zu beiden Positionen kritisch Stellung genommen, wobei mittels prak?tischer Beispiele versucht wird, die Leistungsfähigkeit und die Art und Weise der beiden Herange?hensweisen an das Phänomen Sprache deutlich zu machen. Am Ende wird versucht eine Synthese zu formulieren.
Több
